Yesterday's party was awesoooome! It was Bazsi's and Sergej's birthday and I proposed to the Spanish girls 2 days before to bake a cake or something to them. Yesterday we went to Superior, bought the ingredients and Marta made a beautiful sponge cake while Teresa prepared delicious brownies. I only helped them melting the chocolate and writing on top 'Happy B-day Blaise & Sergej'. First, we went to the top of University Gateway (which is a luxury student residence) where we were celebrating, singing, playing drinking games (poor Sergej had to drink a looooot of vodka at the end) and we headed Downtown by tram (it is called Metro here haha). We got to the Standard, had to wait a bit, but not too much and headed up to the roof. It was a beautiful bar with a small dancefloor and the view was breathtaking! You could see the skyscrapers and the whole Los Angeles downtown area around you with all the lights. Wow. We were chatting, dancing, making photos everything. I was really happy mainly because Blaise was very happy. He was really surprised that we made the cake and everything, mainly because I was pretending the whole day that I don't give a s..t about his B-day and I'm in Starbucks and everything. Haha.

Then came the problem :D We came home by cab and everyone just started to run towards them and sit in without caring who they are leaving behind. I really don't like this attitude because if you are not lucky, you have to go home alone. I was lucky and wasn't left behind, but I could have been. But there was a guy left behind so I said, ok guys, I'm going with him because alone in one cab is not funny. I was really upset when I arrived home and talked to Hajni and Anna about it. They were trying to cheer me up and everything. And then I saw what Nóri posted to Bogi, that she is going to visit her and they are going to celebrate her B-day together as always and hearts and everything. My problem was not that she wrote that, and I was not jealous because she is going or anything but I think that to me none of them would write like this. But my drama is over, as always and I'm happy that the party was this cool and I will remember only that :-) And I miss everyone! Bogi, Nóri, Clau, Szandi, Sziszi, Anna, Hajni, my family etc. etc.

/

A tegnapi nap fergeteges volt! Bazsi és Sergej szülinapja volt, és javasoltam még két nappal előtte a spanyol lányoknak, hogy süssünk nekik tortát vagy valami ilyesmi. Tegnap el is mentünk a Superiorba, megvettük a hozzávalókat és Marta egy gyönyörű piskótát, Teresa pedig isteni brownie-t sütött. Én csak segítettem nekik csokit olvasztani, meg ráírni a tortákra, hogy Boldog szülinapot Blaise és Sergej. Először felmentünk a University Gateway tetejére (ami egy diákszálló luxus kivitelben) ahol ünnepeltünk, énekeltünk, ivós játékokat játszottunk (szegény Sergejnek annyi vodkát kellett meginnia a végén...), majd a központ felé vettük az irányt villamossal (amit itt metrónak hívnak haha). Elmentünk a Standardhez, ahol kicsit várnunk kellett, de nem túl sokat és végül felmentünk a tetőre. Csodálatos bár található fenn egy kis tánctérrel és a kilátás lélegzetelállító. Látni lehet a felhőkarolókat és egész Los Angeles belvárosát kivilágítva. Wow. Ott aztán beszélgettünk, táncoltunk, fotózkodtunk, ilyenek. Nagyon boldog voltam, főleg mert Bazsi nagyon boldog volt. Iszonyúan meglepődött, hogy csináltunk tortát meg minden, főleg mert egész nap úgy tettem, mintha magasról tennék a szülinapjára és a Starbucksban lennék meg ilyenek haha.

Aztán jött a probléma. Taxival jöttünk haza és mindenki csak úgy elkezdett rohanni és beülni a taxikba anélkül, hogy nézte volna, hogy kit hagyunk hátra. Nagyon nem tetszik ez a hozzáállás, mert ha épp nincs szerencséd, egyedül kell hazajönnöd. Nekem épp szerecsém volt, engem nem hagytak hátra, de én is lehettem volna. De egy szerencsétlen srác egyedül maradt, szóval mondtam a többieknek a taxiban, hogy jó srácok, én elmegyek vele mert egyedük a taxiban nem vicces. Mikor hazaértem elég szomorú voltam emiatt és Hajnival és Annával beszéltem a dologról, akik próbáltak felvidítani meg minden. Aztán láttam, hogy Nóri postolta a Boginak, hogy megy hozzá a szülinapjára, meg hogy eddig sosem ünnepelték külön és hogy most sem fogják és szívecske miegymás. Az én problémám nem az volt, hogy ezt írta, meg nem voltam féltékeny vagy ilyesmi csak úgy gondolom, hogy nekem egyikük sem írna így. De a drámának vége, mint mindig és boldog vagyok, hogy a buli ilyen jó volt és csak arra fogok emlékezni. És mindenki hiányzik! Bogi, Nóri, Clau, Szandi, Sziszi, Anna, Hajni, a családom stb stb

A bejegyzés trackback címe:

https://kriszti-in-california.blog.hu/api/trackback/id/tr374777867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása